50. találmány

„Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget.”

Konfuciusz

„Ha meggyújtunk egy gyertyát, majd eloltjuk, sötétebb lesz, mint azelőtt volt.”

John Steinbeck

Az első gyertyák állati zsiradékból formázott kis tömbök lehettek. Később zsírba mártott nádszálat használtak, de még az sem égett elég ideig. A kanócos gyertya valamilyen zsiradékból és közepébe helyezett rostból, vagy fonalból áll. Használatára az első bizonyítékok 5000 évvel ezelőttről az ókori Egyiptomból származnak.

Ezt követően a föld számos pontján megjelennek a különféle gyertyák, amik jellemzően méhviaszból, faggyúból, vagy valamilyen bogyótermésből készültek. Belsejükben növényi rostokból készült kanóc, rizspapír, vagy összetekert papirusztekercs volt.

Egyes indián törzseknél szárított olajos halat égettek nyárson.

Évezredeken keresztül, a petróleumlámpa megjelenéséig az egyenletes lánggal égő gyertya volt a világítás legkedveltebb eszköze. A gázvilágítás, majd a villany kiszorította funkciójából, de a mai napig megmaradt a nosztalgikus, bensőséges és ünnepélyes hangulata.