31. találmány

A régészeti leletek azt mutatják, ahol kialakult a földművelés, csakhamar rájöttek az emberek, hogyha maguk is gondoskodnak a növények vízellátásáról, akkor jobb eredményeket érhetnek el.

Az öntözéses földművelés első nyomait a 8000 évvel ezelőtt Mezopotámiában és Egyiptomban fedezhetjük fel.

Kétezer évvel később már Dél-Oroszországban, az Andokban, a perui Zana-völgyben, Kr.e. 3000 táján pedig az Indus völgyében is megkezdődött a földművelés eme formája.

Az első mezopotámiai földművesek, akik búzát, árpát és más haszonnövényeket termeltek a Tigris és az Eufrátesz vidékén, az esőzésekre, a folyók időszakos áradására és a föld vízmegtartó képességére hagyatkoztak, vödörrel hordták a folyóból a vizet.

Ha viszont szárazság volt, a vetemény elpusztult.

Erre találtak megoldást a folyó vizének ásott csatornákkal való földekre vezetésével. Az elvezetett vizet tározókba, mesterséges tavakba vezették és szárazság idején onnan adagolták.

Ezzel a módszerrel a folyó menti termékeny területek több kilométerrel szélesedtek, ami sokkal több terményt jelentett, így hozzájárult a népességszám növekedéséhez.

Miután megtudtuk, hogy az öntözéses földművelést a mai Irak területén fejlesztették ki, nézzük meg, hogyan készül a batata charp zöldséges változata.