38. idea

Valószínűleg az ókori egyiptomiak és mezopotámiaiak hittek benne először, hogy a Földünk egy lapos korong. Ez igazából nem is csoda, hiszen nem voltak megfelelő eszközeik, sem a tudomány olyan fejlett, hogy méréseket hajthattak volna végre. Nyugaton a legismertebb lapos Föld említések egyrészt Homérosztól (kb. Kr.e 850) származik: "a kör alakú Föld felszíne." Másrészt a bibliai zsoltárokból, melyben azt írja, hogy az Úr a Föld köre fölött trónol.

A keleti hindu, buddhista, dzsainista, shintoista vallások is lapos Földről beszélnek, ami a vízen úszik és felülről az ég ernyője határolja.

Az ókori görögök, Pitagorasz és Klaudiusz Ptolemaiosz voltak azok, akik már rendelkeztek a tudással, hogy hosszúságot és szélességet mérjenek. A lapos Föld elmélet kezdett a nyugaton is megdőlni. Például Boethius , - kinek a De Consolatione Philosophiae cvm Commento (A filozófia vígasztaló voltáról, 524) című műve a kereszténység egyik legfontosabb könyve volt a Biblia után -, szintén gömb alakú Földről ír.

Miért gondoljuk mégis, hogy Kolumbusz idejéig teljesen evidens volt, hogy a Föld lapos?

Ebben nagy szerepe van a reneszánsz és a felvilágosodás korának, amikor is az ateista irányzat erőteljes propagandát folytatott a vallással és az egyházzal szemben, és ebben egyik fő fegyvertény volt az egyház tudományoktól való elszakadása. Azzal érveltek például, hogy a nyugati kereszténység egyhangúlag a lapos Föld elméletet hirdeti, pedig ez már akkor sem volt igaz. 

Miután megtudtuk, hogy először az egyiptomiak gondolták azt, hogy a Földünk lapos, nézzük meg, hogy készül az egyiptomi babpüré, a besara.