50. idea

"Az Úr így beszélt tovább Mózeshez: „Vedd az illatszereket: a stóraxot, ónixot, galbanumot, a szagos füveket és tiszta tömjént – mind egyenlő arányban..."

Kivonulás könyve, 30. fejezet

Az emberi test akaratlanul is kellemes, vagy kellemetlen szagokat, illatokat áraszt. Ezzel párhuzamosan a természet tele van jó illatú növényekkel, virágokkal, vagy akár állatokkal. 

Őseinknek nem kellett sokat töprengeni azon, hogy a kettőt összehozzák. A parfümök használatára az első bizonyítékok az Indus völgyének civilizációi hagyták hátra és kb. 5000 évesek. Kis terrakotta edényekben tárolták az illatosító szereket.

Mezopotámiában 4000 évvel ezelőtt már nagyban gyártották a parfümöket. Az ókori görögök Kr.e. 700 tájékán már szintén illatosították magukat, nem csak a rossz szagok ellen, hanem bizonyos betegségek gyógyítását is összekötötték a különböző illatokkal. De írott feljegyzések szerint a szexuális partner csábítására és a gondolatok kitisztítására is használták.

A Krisztus utáni I. században Róma városába évi 2800 tonna fenyőtömjént és 550 tonna mirhát szállítottak, ami nem csak vallási szertartásokhoz szolgált alapanyagul, hanem parfümkészítéshez is.

Bár nekünk embereknek nincs túl kifinomult szaglásunk, mégis a legerősebb emlékeket az illatok tudják előhívni, akár évtizedek távlatából is.

A parfümök készítésével az emberek képesek társaik hangulatát, érzéseit befolyásolni.

A parfümök használata a XXI. századra sem ment ki a divatból, az iparág éves összbevétele a világon meghaladja a 10 milliárd dollárt.