9. találmány
A legrégibb varrótűk körülbelül 27 ezer évvel ezelőtt készültek csontból és már lyuk is volt rajtuk. Az első ilyen leletek Dél-Franciaországból kerültek elő, rókák és nyulak maradványaival együtt, melyek prémjét felhasználták.
A varrás feltalálása lehetővé tette, hogy őseink testhezállóbb ruhadarabokat készítsenek, amelyek így jobban védtek a hidegtől.
Az amerikai indiánok az agávé levelének végét használták tűként.
A fémtűk a bronzkorban jelentek meg, Kr.e. 2000 körül és eleinte összeolvasztott drótszálakból álltak.
Az első varrott gomblyuk Kr.e. 4000 körül készült.
A hímzés a bronzkori Egyiptomban és Indiában alakult ki. Kínában ugyanekkor selymet varrtak és hímeztek.
Az ujjat védő gyűszűt a rómaik óta használunk.
A híres bayeux-i falikárpit lazán sodrott fonallal, laposhímzéssel készült.
A kézi varrást 1830-as években forradalmasította a varrógép.
Miután megtudtuk, hogy mikor találták fel a varrást, Gasztrobakancslistánkon járjunk utána egy francia aszalványnak.
