67. találmány
"...s leleményes Odüsszeusz kénnel megfüstölte a termet, a házat, az udvart."
Homérosz: Odüsszeia
A mezőgazdaság kezdete óta, az ember rábízza magát a termésre. Ha rossz az időjárás, betegségek támadják meg a termést, vagy kártevők, akkor a régi korokban az emberek éheztek.
Ezeket a káros hatásokat már kezdettől fogva próbálják kivédeni az emberek. Kezdetben csak fizikális módszer állt rendelkezésre, a lárvákat megpróbálták kézzel eltávolítani.
A kémiai elemek felhasználásának első bizonyítéka a sumerektől maradt ránk. A sumerek már fejlett mezőgazdasággal rendelkeztek, termesztettek árpát, búzát, csicseriborsót és zöldségféléket. A kártevők ellen pedig elemi kénnel permeteztek, így próbálták távol tartani a gombákat, rágcsálókat, rovarokat, főleg a sáskákat.
A rovarirtás a II. világháborúig főleg természetes módszerekkel zajlott. Akkor vetették be először a betegségeket terjesztő szúnyogok ellen a DDT-t (diklór-difenil-triklóretán).
A szúnyogok azonban gyorsan immunisak lettek, így szerves foszfátokkal próbálkoztak.
Napjainkban mintegy 2,5 millió tonna rovarirtó vegyszert használunk az egész világon.
A vegyszerek káros hatásától való félelem alternatív biológiai módszerek feltalálását helyezte előtérbe mostanában.
