65. találmány
"Semmi sem hasonlítható a természetben való vizelés öröméhez!"
Dale Cooper, Twin Peaks
Csak aztán kezdett oktatni engem: „Csupán nyomorult néger vagy koszos szíriai képes arra, hogy utcán végezze a dolgát. Az egyiptomi falak között csinálja!”
Mika Waltari: Szinuhe
4500 éves találmány, nem is egy drága mulatság, még sem jut hozzá minden ember még manapság sem, és nem kell Fekete-Afrikára gondolnunk. A vízöblítéses WC a városi lét találmánya és szükségszerűsége.
A nagy lakosságszámú városokban előbb-utóbb felmerült a probléma, hogy az emberi ürüléket eltávolítsák az élettér közeléből.
Ezt először az Indus völgyében tették meg, ahol csatornarendszeren keresztül vitte tovább a víz, zárt tárolókba a víz a szennyet.
Minden háznak volt saját WC-je.
Az egyiptomiak és mezopotámiaiak ugyanezt a módszert alkalmazták.
A rómaiak már széles körben használták a nyilvános illemhelyeket.
Aztán következett a középkor, amikor az európaiak 1000 évre elfelejtették, hogy mi is az a higiénia.
1596-ban I. Erzsébet angol királynő keresztfia, John Harrington feltalálta a vízöblítéses WC-t, de találmánya nem terjedt el.
Az XVIII. század végén már több találmánnyal fejlődött a WC technológiája.
1778-ban Joseph Bramah újítását már hajókon alkalmazták.
Az első kizárólag kerámiából formázott WC-t 1885-ben készítette Thomas Twyford porcelánkészítő.
