18. épület
Építészek: tralleiszi Anthemiosz, milétoszi Izidórosz
Földrajzi hely: Törökország, Isztambul
Stílus: Bizánci
Építőanyagok: Tégla, márvány, kő
Itt található:
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=41.008560&lon=28.979959&z=18&m=b&v=8&tag=46520&show=/781
A Hagia Szophia (görögül: "szent bölcsesség"") - vagy törökül Ayasofya - eredetileg keresztény templom volt, amelyet 1435-ben mecsetté, majd 1935-ben múzeummá alakítottak át (Ayasofya Müzesi). A helyén állt korábbi templom, a Megalé Ekklészia építését az uralkodói épületegyüttes részeként Constantinus császár kezdte 326-ban az újonnan alapított Konstantinápoly központjában. A templom 409-ben leégett, de 415-re újjáépítették, majd egy lázadás során 532-ben lerombolták. Ezt követően kezdte meg Justinianus császár az új székesegyház építését. A munkálatok igen gyorsan haladtak, a hatalmas templom 537-ben készen állt. Tervezői tudósokként ismertebbek voltak, mint építészként.
Az építkezés vakmerő volt, s dacolt a szerkezeti törvényszerűségekkel.. A középpontban álló hatalmas kupola 32,6 métert fog át, több mint 50 méterrel emelkedve a középtér fölé, amelyet a nyugati és keleti oldalon egy-egy félkupolával fedett, félkör alaprajzú tér (ún. concha), illetve az azokat bővítő három-három kisebb apszis fog közre. A kupola bordái között, illetve a félkupolák falazatában ablakok nyílnak: az ezeken beszűrődő fény révén az enteriőrben a kupola lebegni látszik. A Hagia Szophia a legbelső építmény, amely a csegelyes kupolát alkalmazta: ez az építészeti megoldás gömbháromszög alakú boltozott szerkezetek (ún. csegelyek) révén biztosítja az átmenetet a kupola alapköre és az alatta lévő négyzetes alaprajzú tér sarkai között.
A templom mecsetté való átalakításakor a XVI. században négy minaret épült.
Miután megtekintettük, kóstoljunk meg egy iráni eredetű török ételt, a köftét:
