10. épület

Földrajzi hely: Róma, Olaszország

http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=41.876347&lon=12.480961&z=20&m=b&v=8&tag=46520&show=/34839

Stílus: Ókori Római, egyiptomi hatás

Építőanyag: Római beton, fehér márvány, travertin, tégla

A Kr.e. I. század végén épült fehér mauzóleum első látásra a kor római síremlékeinek ismeretében meglehetősen szokatlannak tűnik. A piramis alakú épület Kleopátra szeszélyét tükrözi, amely Egyiptom néhány évvel korábbi meghódítása (Kr.e. 30) után végigsöpört a birodalmon: ennek nyomán váltak általánossá a hatalmas birodalom építészeti alkotásait és temetkezési gyakorlatát idéző emlékek. A tény, hogy egy állampolgár a fáraókéhoz hasonló síremléket állíthatott magának, sokat elárul az ókori Róma gazdagságáról.

Ezt a kb. 38 méter magas piramist már az 1400-as években az antikvitás egyik legjelentősebb emlékének tekintették: a belsejében rejlő sírkamrát egykor nőket ábrázoló, élénk színű falfestmények díszítették. 1660-ban tárták fel, ekkor kerültek elő belőle Caius Cestius magistratus, néptribunus, praetor és epulonum hamvai. Az építőanyagok - az épület travertinalapon nyugszik, s téglából épített részekkel kiegészített római beton (opus caementicum) alkotja, amelyet fehér márványlapokkal fedtek - tartósságának köszönhetően valóban szilárd ez az egyiptomi piramisoknál sokkal meredekebb szögű építmény. Keleti és nyugati oldalán a feliratok az elhunyt nevein és rangján kívül az építkezés körülményeit örökítik meg. Caius Cestius síremléke egy évnél rövidebb idő alatt felépült és mindmáig épségben fennmaradt: sokkal maradandóbb, mint bármi más, amit építtetője elért még életében.

Miután megnéztük, kóstoljuk meg a bagna cauda-t:

http://gasztrobakancslista.blog.hu/2014/05/13/bagna_cauda_piemonti_forro_furdo_zoldsegeknek