Földrajzi hely: Petra, Vádi Musza, Jordánia
Stílus: Ókori római, hellenisztikus
Építőanyag: Homokkő
A jordániai Petra ("szikla") élénken foglalkoztatja a régészek fantáziáját. Fekvése miatt Európa egészen addig nem is tudott róla, amíg 1812-ben Johann Burckhardt svájci felfedező rá nem talált. A nabateusok ("kőfaragók") hírnevük fennmaradását egyedül Petrának köszönhetik: ők építették a várost bizonyára IV.Aretasz utasítására a Kínát Rómával összekötő kereskedelmi útvonal fontos állomásaként. Területe 10 négyzetkilométer, fénykorában kb. 30-40 ezer lakosa lehetett. Büszkesége a 3000 férőhelyes amfiteátrum. Az ún. kincstár (Khasné) eredete homályba vész. Petra késői épületeinek egyike, homlokzata a Kr.e. I. századi római építészet hatását mutatja, szemben a város korábbi, ilyesfajta előképektől mentes építményeivel. A kincstárat bizonyára fölülről lefelé haladva faragták ki a sziklából. Kétszintes, a felsőt korinthoszi oszlopok tagolják, középen félgömb kupolával lezárt, gloriettszerű elem látható, valószínűleg El-Uzza istennő ábrázolásával. Az alsó szint hatoszlopos, timpanonos portikusz, két szobra bizonyára Castor és Pollüx római isteneket örökíti meg. A homlokzat római-hellenisztikus jellegű, mégis teljesen eredeti megoldású előképeihez képest. Hatalmas belső terméhez (négyzet alaprajzú, élei 14 méteresek) monumentális kapukkal kialakított három kis előtér csatlakozik, végében rituális medence áll. A homlokzat fenségessége, a nagyszabású, tagolatlan tér, a medence megléte azt sugallja, hogy az épület templom lehetett.
Miután megnéztük, kóstoljunk meg egy helyi finomságot, a levantei kenyérsalátát:
http://gasztrobakancslista.blog.hu/2014/05/07/12_fattoush_levantei_kenyersalata
