36. idea

A naptár, régies szóval, kalendárium, a latin calendarium, illetve calendra szóból  ered, aminek jelentése "számláló könyv". A naptár célja, hogy rendszerbe állítsa a napokat, mégpedig éves ciklusokba,  hiszen az idők kezdetétől megfigyelték, hogy évről-évre visszatérnek ugyanazok a ciklusok. Az év leggyakoribb felosztása holdhónapokra történt, ami a Hold változási ciklusainak megfigyeléséből származott.

Az ősi civilizációk mindegyike kidolgozott naptárt, beleértve Mezopotámiát, az Indus- és a Nílus völgyét, Kínát, Mezoamerikát. 

A legrégebbi naptár Egyiptomból maradt fenn, 6000 évvel ezelőttről, a kínai Kr.e. 2637-ről, a mezoamerikai Kr.e. 1000-ről, ugyanekkorról az indiai védikus naptár, míg Japánból Kr.e. 600-ból.

Világszerte a legelterjedtebb naptár a gregorián naptár, ami a julián naptár pontosított változata, és XIII. Gergely pápa vezette be a XVI. században.

A naptár alapvetően határozza meg egész civilizációnkat az emberiség hajnalától napjainkig.

Miután Kultúrbakancslistánkról megtudtuk, hogy a naptár valószínűleg egyiptomi találmány, nézzük meg, hogyan készítették a kenyeret.