11. idea

Körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek és őseink elkezdtek barlangrajzokat és festményeket készíteni. Egyszerre jelentek meg a világ minden táján, Európától Indiáig, Afrikától Amerikáig, ami azt feltételezi, hogy a rajztudás, a látott világ ábrázolása, nem tanult cselekvés, hanem egy bizonyos értelmi fejlettség megléte esetén már készség. Ami érdekes mégis a korabeli barlangrajzoknál, hogy míg Európában teljesen hiányoznak az emberábrázolások, addig Afrikában ez teljesen természetes.

Sokféle teóriát alkottak arról, hogy miért is születtek ezek a művészeti alkotások. A vadászat sikerének érdekében végzett varázslásokkal és sok minden mással kapcsolják össze.

Ezzel kapcsolatban Popper Péter gondolatmenetét tartom mérvadónak. Ha a mostani világunk elpusztulna, és csak egy nyilvános WC rajzai maradnának az utókorra, akkor a jövő régészei mindenféle termékenységi varázslattal magyaráznák a falra rajzolt férfi nemi szerveket, pedig igazából semmi közük hozzá. 

Kövessük itt is Ockham borotváját és vegyük a legegyszerűbb magyarázatot, miszerint azért rajzolt ősünk a barlang falára, mert felfedezte, hogy tud rajzolni és ez tetszett neki. 

Boldogan, szabadon alkotott, hiszen nem voltak még hagyományok és nem voltak előírt szabályok, amik sok ezer éven át gúzsba kötötték a művészeket. 

Miután kigyönyörködtük magunkat a francia Lascaux-i barlang 40 ezer éves rajzaiban, kóstoljunk meg Gasztrobakancslistánkról egy Franciaországban nemesített szilvafajtát, a ringlót.