3. épület

A wikimapia-n:

 http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=29.978975&lon=31.133891&z=18&m=b&v=8&tag=46520&show=/51

 Gíza három híres piramisa közül Kheopsz (Hufu) piramisa a legnagyobb és legészakibb fekvésű: ez az egyetlen az ókori világ hét csodája közül, ami még ma is áll. Minden idők legnagyobb piramisa. Csodának elsősorban mérete és kivitelezésének precizitása miatt tartották. Valószínűleg Kheopsz egyiptomi fáraó (Kr.e. 2545 körül lépett trónra) temetkezési helyének szánták, de csak egy üres szarkofág került elő belőle. A piramis építésének irányítója a Kheopsszal rokonságban álló Hemiunu vezír volt.

Az építmény eredetileg 147 méter magas volt, négy egyenlő hosszúságú (230 méteres) oldaléllel. Egykor tökéletesen simára csiszolt mészkő lapok burkolták a piramist, súlyuk egyenként kb. 15 tonna volt. Ezeket hibátlan precizitással illesztették egymáshoz, tükörfényes felületet alkotva, amely visszaverte a napfényt. Egyes egyiptológusok szerint részben aranyozott is lehetett. A piramis belseje három sírkamrát rejt: az ún. király kamrában egy hatalmas gránitszarkofágot találtak, az ún. királynéi kamrában nagy szögletes ajtónyílást vagy fülkét alakítottak ki. Két keskeny, mindössze 20 cm széles, szellőzőkürtőnek nevezett járat köti össze a kamrát a piramis külső felületével. A nagy piramis jellegzetes részei továbbá a nagy galéria, valamint a piramis alapjaként szolgáló természetes sziklaágyba vájt, befejezetlenül maradt kamra.